Hogyan válasszunk hangolót és hangoljuk fel a gitárt?
Hogy a hangszer szépen játsszon, megfelelően fel kell hangolni. Egyáltalán nem nehéz felhangolni bármilyen gitárt vagy ukulelét. Elsősorban szükségünk lesz egy gitárhangolóra, nélküle csak nehezen tudnánk hangolni :-).
A hangolók között nincs semmilyen különbség, ami azt illeti, hogy milyen hangszerre alkalmasak. A gitárhangolóval felhangolja az akusztikus és elektromos gitárt, basszusgitárt és ukulelét is.
Három alapvető hangolótípus létezik: klasszikus, csíptetős és pedálos.
A klasszikus gitár hangolók az akusztikus és elektromos gitárokhoz, basszusgitárokhoz és ukulelékhez alkalmasak. A klasszikus hangolók ugyanis egy mikrofonnal vannak ellátva, amely veszi az akusztikus hangszer hangját és elemzi azt. Egyúttal a legtöbb ilyen hangolón találunk egy jack bemenetet is, amely az elektromos gitár vagy basszusgitár kábeles csatlakoztatására szolgál. Az összes klasszikus hangoló egy áttekinthető kijelzővel van felszerelve, amely a húr hangolását mutatja.
A csíptetős hangolók nagy előnye abban rejlik, hogy rendkívül kompaktok. Odacsíptetik őket a hangszer fejéhez, ahol akár az egész játék során ott is hagyhatják. A használat során nem kell lecsatlakoztatni az elektromos gitárt vagy basszusgitárt, mivel a csíptetős hangoló érzékeli a hangszer rezgését, úgy hogy nem csatlakoztat hozzá kábelt. A csíptetős hangolók nagyon praktikusak és valóban sokoldalúak.
Ez a gitárhangoló-típus főként az elektromos gitárokhoz és basszusgitárokhoz javasolt. Méretüket tekintve megfelelnek a gitáreffektnek, és a zenész közéjük helyezi el. A koncert során nem kell semmit lecsatlakoztatni, csak lenyomjuk a hangoló pedálját, ezzel aktiváljuk, felhangolódik a hangszer, és már játszhat is tovább. A pedálos hangolók többnyire háttérvilágítással vagy LED-es kijelzővel vannak ellátva, hogy a hangolás állása jól látható legyen még a klub sötétjében is, vagy éppen ellenkezőleg közvetlenül a napon egy fesztivál során.
Hogyan hangoljuk fel a gitárt?
A gitár hangolása egész egyszerű, és megbirkózik vele egy kezdő is. Teljesen mindegy, hogy milyen hangolótípust fog használni, mivel az alapelv azonos:
- Bekapcsoljuk a hangolót. A csíptetőset a gitár fejére erősítjük, a klasszikusat a gitárhoz közel helyezzük, és az elektromos gitár esetében pedig a gitárt csatlakoztatjuk a hangolóhoz hangszerkábellel. Ne felejtse el az elektromos gitáron a potenciométerrel a hangerőt jobbra fordítani, hogy a gitárból jel jöjjön ki :-).
- Pendítse meg a felső legvastagabb E húrt. Ha a hangoló mutatója a kijelző bal felében van, szükséges „megfeszíteni” a húrt, hogy nagyobb legyen a húzás és magasabb legyen a hang is. A hangoló kart úgy forgassa, hogy húr továbbra is feltekerődjön. Ezzel ellentétben, ha a hangolás során a mutató a kijelző jobb részében van, meg kell engedni a húrt, hogy mélyebb legyen a hang. A húr abban a pillanatban van felhangolva, amikor a mutató pontosan felfelé mutat, vagyis nem leng ki egyik oldalra sem.
- Ha új gitárja vagy új húrjai vannak, a hangolást ismételten el kell végezni. Egy ideig ugyanis eltart, amíg a húrok megfelelően illeszkednek. Ezt úgy tudja elősegíteni, hogy a húrok hangolásánál egyiket a másik után kihúzogatja.
Standard gitárhangolás a legvastagabbtól a legvékonyabb húrig: E, A, D, g, h, e. A 4-húros basszusgitár esetében az E, A, D, G hangokra, és az ukulele esetében pedig G, C, E, A hangokra.
Főként a gitár esetében létezik számos alternatív hangolás is, ún. drop, open, stb. Ezeket azonban inkább a haladó gitárosok használják, mivel specifikus stílust, játéktechnikát, stb. igényelnek.